zene: Szepesi Richárd
szöveg: Papp Attila
Hogyha véget ér a koncert s a lámpák is mind kihúnytak
A hatalmas hangfalak lassan elnémulnak
Hova mész?
Egy cigire gyújtasz csendben, azt mondod minden rendben
Kicsit elfáradtál talán
De kit érdekel egy fáradt rockzenész?
Talán becsaptak az álmok, minek szidnád a nagyvilágot?
Hiszen te sem tudod hogy mit akarsz, te sem tudod hogy mi a baj
Mégis fáj!
A földre hull a könnyed, iszol mert azt hiszed így könnyebb
De holnap újra játszol. Ugye játszol?
Játszani muszáj!
Hogy ha úgy érzed minden elveszett
A kérdésedre nem jön felelet
Ha elhagyott az összes jóbarát
Hiába keresed egy ének dallamát
Gondolj rám!
Hogy ha évek óta valamire vágysz
Egy telefonra órák óta vársz
Az este egyedül talál rád
És úgy érzed túl üres a szobád
Gondolj rám!
Ha valaki csúnyán megbántott
Ha nincs kinek elmondj egy bánatot
Ha kigúnyolják ami neked szent
Ha nem látsz melletted csak idegent
Óóó, gondolj rám!
zene: Király Tamás, Németh Attila, Cs.Í.T.
szöveg: Papp Attila
Arcok akik nem köszönnek rég
Barátok, kiknek nem tudod nevét
Nézd a lányok, már nem figyelnek rád
Vigyázz megcsal a világ!
Ég a tűz, de téged nem melegít
Hosszú az éj, de az álom nem repít
Keserű könny áztatja a szád
Vigyázz megcsal a világ
(refr.)
Ne sírj, ne félj
Félek kevés az idő
Ne sírj, ne félj
Ehhez már nincs erő
Ne sírj, ne félj
Ha menned kell menj tovább!
Ne sírj, ne félj
Megcsal a világ!
Álmod oly régen kísért
Megküzdessz tündérek kegyeiért,
De a boszorkányok százszor lecsapnak rád
Vigyázz, megcsal a világ!
Ég a tűz, de téged nem melegít
Hosszú az éj, de az álom nem repít
Keserű könny áztatja a szád
Vigyázz, megcsal a világ!
(refr.)
Megcsal a világ,
Megcsal,megcsal a világ
Megcsal.
zene: Alarm, Cs.Í.T.
szöveg: Klasszán Sándor
Sakálokat és hollót hörgött
Meghízott egy kegyetlen ördög.
Testemen átkiálltott hozzád
A szerelem színtiszta igazság!
Hosszú az út amin átküzködtem
Nélküled egyedül eltévedtem
Szomjazom, itass könnyeiddel
Szomorú arcod is szép nekem.
(refr)
Szabadon élni és sohase félni
Eggyütt a jövőt remélni
Legyen az élet a kettőnk dolga
Szoríts a karjaidba!
Szabadon élni és sohase féni
Együtt a jövőt remélni
Legyen az élet a kettőnk dolga
Szóríts a karjaidba!
Ez az az út amin eljutok hozzád
Mutatsd meg nekem a szerelem útját
Legyen az álmom végtelen álom
Bármilyen legyen én vállalom!
Hosszú az út amin átküzködtem
Nélküled egyedül eltévedtem
Szomjazom , itass könnyeiddel
Szomorú arcod is szép nekem.
(Refr.2X)
zene: Cs.Í.T.
szöveg: Papp Attila
Kicsi vagy, gyenge és fázol
Senkinek nem hiányzol
Üres a szíved és hideg mint a jég.
Mennél, de nincsen hova menni
Ha sírnál, nem vígasztal senki
Leélted már életed negyedét.
Oly gyorsan múlnak el az évek
Szürkék és tompultak a fények
Nem érdekel, hogy senki nem vigyáz rád.
Készülsz napról-napra újra
Indulsz egy vesztett háborúba
Nem veszed észre hogy itthagyott a világ
(refr.)
De álmodban démonok várnak
Visznek egy új világ felé
Az emlékek könnyekké válnak
Lehullanak a lábaid elé.
Forog ez a tánc mindíg körbe-körbe
Aki belelép eltűnik örökre
Forog ez a tánc, táncolj most velem!
Forog ez a tánc ameddíg csak élünk
Kicsit szédülünk , de semmitől se félünk
Forog ez a tánc ,nincsen félelem !
--------(3X)-------------
(refr)
1-2. Vsz.
(refr 2X)
zene: CS.Í.T.
szöveg: Papp Attila
Hideg volt az este, anya törékeny teste
A fehér vánkosok közt fáradtan pihen.
Nem tudtam mit érzek, csak azt hogy most félek
Ma este itt hagy, elhagy csendesen.
Bár ne így lett volna, maradtál volna mindig velem
Úgy, ahogy sok-sok éven át.
Még ma is úgy hiányzol, hozzád bújnék csendesen
S kezem kezedben tartanád.
Hosszúnak tűnt az éjjel, s egyszer tündöklő fénnyel
Egy angyal szállt be a nyitott ablakon át.
Nem szólt, nem figyelt énrám, csak ültem zokogtam némán
Amikor átölelte és elvitte anyát.
Mintha kitépték volna, a szívem sikoltott hangosan
Romokba dőlt a világ.
Még soha nem fájt így semmi, nem tudtam semmit sem tenni
Így sírtam át az éjszakát.
Gyorsan múltak az évek, a hajam fehér lett
De soha nem felejtem azt a végtelen éjszakát.
Amikor nem figyel senki, amikor nem szégyen sírni
Újra hallom anya utolsó szavát.
Mintha kitépték volna, a szívem sikolt fel hangosan
Romokba dől a világ.
Még soha nem fájt így semmi, már nem tudok semmit sem tenni
Így sírok át sok éjszakát.
zene:
szöveg: Papp Attila
A világ tetején, hol a föld bölcsője áll
Él egymagában egy fekete nagy madár.
Mindennap, mikor az óra éjfélre jár
Fészkéből felrepül, szobámba beszáll.
Elmondja titkait, mit hoz a jövő
Ki volt ki ma ment el és ki lesz a következő.
Amikor kérdezem, mond én mikor megyek?
Magasba száll és sír felelett helyett.
Itt szállnod kell, itt élned kell
Itt szállnod, itt élned kell!
Itt szállnod kell, itt élned kell
Itt szállnod, itt élned kell!
Itthagyok mindent mi eddig voltam én
A várost, a házat a csendet.
Elmegyek messze, amíg van remény,
Valahol majd újra kezdek.
Nem lesz már semmi, ami visszatart
Nem lesz ki könnyet ejtsen értem.
Utamon kísér a sorsom s a madár
Csak ők vannak mellettem érzem.
Szállj fel madár a felhők fölé
Vigyél el innen új utak felé!
Szállj fel madár a város fölé
Vigyél el innen új utak felé!
Nézd, alattunk elterül a város
Nézd ragadozók, éhesen figyelnek ránk!
Fentről sólymok véres karma nyúl felénk
Lentről emberek átkoznak
Nekünk itt nincs hazánk!
Szállj fel madár a felhők fölé
Vigyél el innen új utak felé!
Szállj fel madár a város fölé
Vigyél el innen új utak felé!
Itt élned, itt szállnod, itt halnod kell!
zene:
szöveg: Papp Attila
A reflektor fénye a porondon lassan körbejár
A közönség feszülten figyel, az atrakcióra vár.
Oly nagy a csend, a szívembe markol ez nekem is ismerős
A színfalak mögül előrelép egy krumpli orrú hős.
Játszik, tudja jól élni csak így lehet
Tapsolnak, nevetnek neki az emberek
De senkit nem érdekel az előadás után
Magányos ember ő, vagy valaki más talán?
Ne sírj bohóc, játék csak az élet
Ne sírj bohóc, játék csak semmi más
Ne sírj bohóc, hidd el én is félek
Mondd mi lesz velünk, ha végetér majd az előadás?
Ne sírj bohóc!
Volt, hogy egyedül voltam sok hűvös hajnalon
A barátaim kikben hittem rég, elhagytak s ez fájt nagyon
Nekik az életem csak egy színházi előadás
Azt mondják rám egy őrült vagyok, egy bohóc és semmi más.
Ne sírj bohóc, játék csak az élet
Ne sírj bohóc, játék csak semmi más
Ne sírj bohóc, hidd el én is félek
Mondd, mi lesz velünk ha végetér majd az előadás
Ne sírj bohóc!
Üres a nézőtér, kihúnytak a fények csak ketten vagyunk
A bohóc és én csak figyeljük egymást, nem szólunk hallgatunk.
Halkan dalol a csend, szárnyrakap a képzelet
Játszunk egymásnak, csak egymásnak játszunk és már senki nem nevet...
Ne sírj!
Ne sírj!
Bohóc ne sírj hiszen játék csak az élet!
Ne sírj!
Ne sírj!
Bohóc ne sírj hiszen játék csak az élet!
Ne sírj bohóc!
zene: Kiss Anikó-Szepesi Richárd
szöveg: Tóth Enikő
Hozzánk csillagként
Érkeztél e Földre,
Szemed tüzében
Ég majd mindörökre.
Mit tőlünk kaptál,
Az maga az Élet,
S lelked az útra
Végképp már megérett.
Megszülettél hát
És már nagyon vártunk;
Teljesült benned
Réges-régi álmunk.
Hogy mindent, mi szép
Megélhess ew Földön,
S szereteted lángja
Száz darabra törjön.
Refr:
Gyúts hát fényt,
S légy hírnöke az Égnek!
Nehéz lesz az út,
De szóljon tiszta ének
Források vizéből
Melyet te fakasztassz;
És boldog ember
Mindig ígymaradhatsz.
Most még lelked tiszta,
Világító fénye
Hófehér betűket
Rajzol fel az Égre.
Gyermek szívvel élsz,
és álmodsz szüntelen;
Kívánjuk, hogy szép,
És boldog jövőd legyen!
Még nem szólsz, de érzed,
Mennyien szeretnek;
Kis világodban
Tündért is keresnek.
Talán ha felnősz,
Egyszer majd megérted,
Miért is szólt
Neked ez az ének.
r:
Gyúts hát fényt,
S légy hírnöke az Égnek!
Nehéz lesz az út,
De szóljon tiszta ének
Források vizéből
Melyet te fakasztassz;
És boldog ember
Mindig ígymaradhatsz.
